Köszönünk mindent!

Fura egy hét volt ez. Rossz kezdésből egyre stabilabb játék lett a csoport végére.

Bár letargikus hangvételűre sikeredhetett néhol a poszt, de szó sincs róla, hogy temetnénk.

Én már úgy gondolom mindent elmondtam, mindenki tudja, hogy mit gondolok és mit várok magunktól. Még egy utolsó bőrt lenyúzunk lányainkról, és most a kollégák várakozásait, véleményeit olvashatjuk, vagy akár meg is hallgathatjuk.

Mit várok, mit nem várok, és a többi...

Hasonlóan a tegnapi poszthoz, de erősen ellenfélnézős szemüveggel írva.

Fordított sorrendben, először a CD-ágat mutassuk be.

Ezt is megértük: rangos tornán a női válogatott!

Ami majdnem nem így lett...