A Fradiban nem volt átütő erő ezen a meccsen, ami azért nagy kár, mert most három gólos hátránnyal kellene megcsinálni a bravúrt Rostovban, amire én sajnos sok esélyt nem látok…
Senki nem számított egyszerű meccsre az érdi csarnokban. Én nagyon drukkoltam a Fradi fiatalos erejének, hátha dobbantanak egy nagyot és megmutatják, hogy ők is ténylegesen képviselnek akkora erőt, mint az Ambros vezette Rosztov. Persze a fiatalos erő mellett Pena, a tyúkanyó, az igazi vezére ennek az együttesnek. Úgyhogy levert a víz rendesen, amikor a földön maradt egy lövés után. Mondom az nem lehet, hogy 15 perc után elveszíti a Fradi az egyik kulcsemberét… Küzdött is rendesen utána a Fradi, a felállt fal elleni támadásoknál úgy szenvedtek, hogy rossz volt nézni. Elek is felhívta többször a figyelmüket rá, hogy ha lehet fussanak, mert abban van a megoldás. Hát nem túl sokszor jött össze nekik. Pedig a szélsőik eddig mutatott formája alapján valószínűleg tényleg nyerő húzás lett volna, ha átrohannak az oroszokon. De szélre talán összesen három jó labda ment le (mondjuk szerintem Lukács egy-kettőször még bevihette volna).
Aztán a második félidőben Pena visszatért, életet is lehelt a Fradi támadásaiba, de még így sem sikerült túlzottan sokszor jó helyzetig eljutniuk. Hátul pedig nem igazán tudták útját állni a doni támadásoknak. Sajnos Bíró Blani sem fogott ki túl jó formát. Két hetest védett, azon kívül pedig talán 3-4 védése volt. Szóval a tőle már-már megszokott extra sem segítette a lányokat hozzá egy esetleges hazai győzelemhez.
A második félidő első felében azért még megcsillant a remény, kezdte magát összeszedni a Fradi, amiben Klikovacnak hatalmas szerepe volt, hiszen nem csak támadásban, de legfőképp hármas védőben rázta fel a csapatot. Aztán kért Elektől egy kis szusszanási időt, s lám-lám minden visszatért a korábbi kerékvágásba. Amikor Klikovac visszajött a pályára már szinte mindegy volt. A Rostov magabiztosan tartotta a 2-3 gólos előnyét, amivel végül a meccs is véget ért.
Ahhoz képest tehát, hogy most mindenki nagyobb esélyt látott a Fradiban, mint tavaly, most még két góllal nagyobb hátránnyal utaznak Oroszországba a visszavágóra. Tényleg remélem, hogy azon a meccsen mindenki, aki eddig villant, villanni fog és megszorongatják a Dont hazai pályán. Abban is nagyon reménykedek, hogy esetleg sikerül végre a Fradinak is a Final4, de őszintén, túl nagy esélyt nem látok erre. De ne nekem legyen igazam, lássunk csodát szombaton!