Mármint Budapestre, ugye. Egy rakat tök fölösleges és érdektelen meccs után elérkeztünk ahhoz a 2×4-hez, ahol végre van miért izgulni. Győri szemmel meg pláne, mert nagyjából ezer éve megszoktuk, hogy legalább az elődöntő megvan...

Össze vagyunk nőve, illetve szegény Ortegán lóg úgy az észak-német páncéloshadosztály, mint egy Töppedt Iker-szarkóma. Először a Final4-tól ütötték el két bitangul elfújt végjáték után, aztán tavaly meg egyenesen a BL-döntőtől...

59. perc, passzív, győri támadás. Beálló elzár, Planétánál a labda, kb. 8 méterre a kaputól. Passzol Korsósnak, és a 30 centivel alacsonyabb szélső átlövésgólt szerez. Ezzel köbö le is írtam az egész mérkőzésen az átlövőjátékot...

Az utolsó fordulója jön a női BL középdöntőjének. Igazából ez már sok csapatnak nem oszt nem szoroz, a többieknek is csak „finomhangolás” lesz a helyezésekre nézve.

Mivel kedves szögedi pajtásunk, aki a tegnapi oroszlánszelidítést megénekelhetné, feltételezhetően valamelyik templomban kocsmaintézményben töltötte a meccs utáni afterpartyt