"Értelmetlennek szoktam tartani a szombati munkanapokat, ez most is így van, viszont ritkán pörög ennyit az agyam ilyenkor, mint ma. Még egy alvás után se tudom eldönteni a tegnapi szkopjei mérkőzés után [hát még Zizinek milyen lehet!], hogy az a bizonyos pohár most félig tele van vagy félig üres. A kapkodó első félidő alapján tele van, viszont az elképesztő összeszedett második után üres. De kezdjük az elején" - írta Fincs kolléga, innentől az ő posztját olvashatjátok, lényegében változatlan formában. Szóval:
"A Vardar az idei évre minden eddiginél erősebb keretet rakott össze. A női írók jelentős része a képzeletbeli listán első helyre tette a szkopjei csapatot, jómagam viszont maradtam a 4. helynél. A legfőbb érvem az volt, hogy hiába vásárolsz össze egy világválogatottat, ha egy fos edzőt tartasz a kispadon. Tavaly már voltak fellángolások, de talán leginkább annak köszönhető, hogy David Davis volt a segítője, aki idén viszont megint csak a férfi csapatnál tölti be ugyan ezt a feladatkört. Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy ennek ellenére nagyon fáztam ettől a meccstől, de ez azért van, mert a fradi nem volt jó formában, így nem nagyon várhattunk sok jót. Utólag nézem a kommenteket, mindenki nagyon okos most, de a realitás tényleg azt mondta, hogy maradjunk 10 gólon belül jelenleg. Szerencsére a realitás nem mindig jelenik meg a pályán. Ezt tegnap pedig tökéletesen így volt.
Fainul kezdődött a meccs, a csapat teljesen egyben volt, és tartotta magát, sőt sokszor azt éreztem még a vezetés is meglehet. Pena ügyesen kezdett, ültek a lövések, Kovacsics jól mozgott, jó volt látni, hogy támadásban kezd egyre jobban összeszokni a csapat. Snelder hatalmas igazolás volt egyébként a zöldeknek (ezt sokszor le fogom még írni), Penaval nagyon érzik egymást, de Zizi és Anikó is egyre jobban megtalálja őt a falban. Ami pedig fontosabb, az ellenfél védelmét nagyon meg tudja bontani, így van hely a háromirányítós játékban is a lövéseknek. A védelem ezzel szemben nagyon nem akart összeállni az első félidőben, ennek sajnos az lett a következménye, hogy a 14 lőtt gól mellé kaptunk 17-et, így hárommal ment a Vardar.
Szerencsére azonban az idei évben mutatott arcával ellentétben, ezúttal úgy jött ki a FTC, hogy nem lesz hajlandó a félidő elején összeomlani. Sőt, a felkeményedett fal és a kapuscsere megtette a hatását, és elkezdte a felzárkózást a fradi. Az első félidőben parádézó Lacrabere mintha elkezdett volna fáradni, a lövései már nem annyira ültek, Penezic volt, aki tartott a hazaiakat. A felzárkózás annyira jól haladt, hogy a 40 percben már megint döntetlen volt az állás. Innentől azonba a Vardar is jobban kezdett koncentrálni, és 1-2 góllal el tudott lépegetni a 40. és az 50 perc között.
Aztán jött Monori, aki egy szép góllal és aztán két rossz lövéssel folytatta, de nagyon meglepte vele a Vardar védelmét, és a többieknek hirtelen megint lettek lehetőségei, amit többé-kevésbé meg is oldottak, így a hajrában már nálunk volt megint az előny, Zizi góljával! Bár folyamatosan kiegyenlítettek, de a csapat csak nem akart elfáradni annyira, hogy feladja a harcot, és ezt végre első alkalommal idén nagyon jó volt látni. A hajrában pedig még Kovacsics harmadik kiállítást is elviselte a csapat. Az utolsó percben aztán minden volt, ami a kézilabdában lehet. Fél perccel a vége előtt feltették a bírok a kezüket és kis időhúzás után döntetlen állásnál el kellett lőjük a labdát. Sajnos Hornyák gyatra lövése fölé ment, és a győzelemért támadhatott a Vardar. Vagyis támadhatott volna. Ugyanis az időkérés után valami hatalmas balfaszkodást hajtott végre a 7 mezőnyjátékossal támadó (lehozták a kapusukat) szkopjei csapat, aminek köszönhetően a fradi megkapta a labdát.
Innen pedig életem egyik leghosszabb pár másodperce következett, hiszen Szucsánszki remekül felismerve, hogy üresen áll a kapu rádobta a lasztit. Aztán ahogy csapódott lefele a labda, már kezdtem volna örülni, de az a rohadt kapufa kisegítette a hazaiakat, és nem onnan nem befele, hanem kifele pattant. Így a győzelem helyett maradt a 27-27.
Nagyon boldog vagyok, hogy elkezdődött a női BL idén is. Hosszú távú következtetéseket még nem nagyon lehet levonni. Ami mindenképpen jó, hogy a Kovacsics, Pena, Szucsánszki hármas fent nagyon ügyesen tud játszani, és Hornyák Dodó illetve a hatalmas kincs Monorinak köszönhetően tudja őket forgatni Elek Gabi. Snelder nagy igazolás volt, azt gondolom, hogy az hogy végre valós játék van beállós poszton, amit a nagy csapatok - mint a Vardar - is komolyan kell vegyenek. A második félidőben azt gondolom, a csapat néha egészen magas szinten űzte a kézilabdát, és ez nem csak nekem tűnt fel szerintem.
Amin mindenképpen javítani kell, az a pontosság, illetve a széleket jobban kellene használni, mert tegnap csak az egyik oldalra ment a labda, és oda se sokszor.
Kezdésnek így leírva ezeket azt gondolom, hogy ez jó volt, és ez a döntetlen nagyon értékes pontot jelent a középdöntőre nézve, és szerintem nem is sokan számoltak vele.
Folytatás jövő hét Vasárnap Dabason." [képek: fradi.hu]
