Igazából már a vonatúton Dabas irányába folyamatosan azon járt az agyam, vajon mit is fogok írni egy 10-15 gólos győzelem után. Nyilván sok minden megfogalmazódott a kis kobakomban, ezért azt találtam ki, kitűzöm előre, mit szeretnék látni: egyrészt szép gólokat és jó védekezést, az ellenféltől pedig azt, hogy a szerény képességeikhez képest bizonyítsák, hogy van néhány játékos a Fradiban, aki már ehhez a szinthez is kevés. Tulajdonképpen mindkettőt megkaptam, így hajtás után értékelünk, de csak szolid örömködéssel, ugyanis ez a meccs nem volt valós értékfelmérő.
A Dabas sportcsarnok szép számban megtelt, a Fradi szurkolóinak nem okozott problémát a távolság megtétele. Személy szerint kicsit idegesített, hogy egy 37 km-es utat miért is kell a vonatnak 1 óra 7 perc alatt megtennie, és kicsit az is, hogyan eshet meg az a szégyen egy 2 milliós fővárossal, hogy a női bajnok kézilabdacsapatának vidékre kelljen menni BL-meccset játszani. Mindkettő történet eléggé magyaros, de ez van.
A meccsen egy percig nem kellett izgulni, pedig a horvát bajnok volt az ellenfél. Lelkes kis csapat volt ez az első ránézésre nem túl magas átlagéletkorú gárda, de nagyjából ez minden pozitívum, amit róluk el lehetett mondani. Se támadni se védekezni nem tudtak, a félidőben bántóan simán 13-5 (!)-re vezetett a Fradi. Velük kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy minden, amit előzetesen jósoltunk tökéletesen bejött: ebben a mezőnyben elég egy klasszis Szucsánszki és Pena ahhoz, hogy meccseket lehessen nyerni, és ha teljesen őszinték akarunk lenni, még csak igazán meg se kellett szakadniuk ezen a vasárnapi estén.
A második félidőben a Fradi-szurkolók hamar rászámolhattak az ellenfelére, a fiatalok is be tudtak állni játszani, és bár a végén kissé feljött az ellenfél, azért sikerült tisztességesen elpáholni a horvátokat a zöld-fehér csapatnak, és ha szükség lett volna rá akár 20-25 góllal is el lehetett volna verni ezt a Podravkát. A meccsről körülbelül ennyi maradt meg: a hangulat faja volt, a sör hideg, és a végén volt egy időntúli hetes amit Háfra belőtt. Ezért ebben az irományban inkább papírra vetnék néhány negatív és pozitív gondolatot.
Szikora nagyon élte az elsőszámú kapus szerepét, jól védett, voltak bravúrjai is, ennyi most elég is volt. Az, hogy ez mire lenne elég egy erősebb csapat ellen, majd a későbbiekben kiderül. Hornyák Dodó nekem eddig az összes Fradi-meccsen szimpatikus volt. Sokat fogyott az elmúlt években, szépen megerősödött, védekezése teljesen rendben van. A passzok, amiket osztogat, rendben vannak, a lövései is egészen jól mennek, bár szerintem lehetne kicsit bátrabb. Mindenképpen jó döntés volt, hogy a két BL-győzelem után otthagyta a Győrt és újra felépítette magát.
Végre Elek Gabi meri forgatni a csapatot az ilyen sörmeccseken. Nekem sokáig a legnagyobb bajom az volt vele, hogy nem hajlandó arra, hogy játszanak a fiatalok és fejlődjenek 7-8 gólos vezetésnél, ezért rengeteg sérültje volt. Most viszont jó szívvel nyúl hozzájuk, ami remélhetőleg hosszú távon előnyükre fog válni. Zácsik Szandra pedig lőtt néhány gólt, kezd megint ereje lenni a lövéseinek, de hatalmas kérdés, hogy elsőként a kondiját mikor szerzi vissza, a másik pedig az, hogy a műtött válla hogyan fogja bírni a terhelést. Szekercés egy kihagyott heteséhez pedig Kilgore kollega írta meg a legnagyobb igazságot: „ Most ezt minden rosszindulat nélkül, halálkomolyan: ha valaki a Fradiban belődözi a heteseket, azt nagyon meg kell becsülni”
Negatívumként, a Fradi beállósjátékának hiányát kell, hogy kiemeljem elsőre. Könyörgöm, Pirost küldjük már nyugdíjba! Szerencsétlen Cifra iránt minimális a bizalom, ha nagy ritkán pályára küldik, akkor is alig kap labdát, pedig lehetne vele valamit kezdeni, mert egyáltalán nem ügyetlen. Mészáros Rea pedig még ezen a meccsen is feltűnő volt, mennyire lassú lábbal, mi lesz, ha egy olyan csapat kerül majd a fradi útjába ahol van egy minimális rutin, illetve magas játéktudás egy kicsit fürgébb irányítóval? Megmondom: csúnya alázás és rengeteg két perc. Egyébként az ellenfélről mindent elmond, hogy még Mészáros is képes volt tegnap nekik gólt lőni. MÉSZÁROS! A női BL színvonaláról már rengeteget írtunk, én ezt nem ragoznám tovább, de valamit nagyon erősen megfigyeltem tegnap is. Amikor ennyire feltűnő különbség van két csapat között, szemmel látható, hogy a bírok mindent megtesznek azért, hogy az erősebb csapat ne tudjon 20 góllal nyerni. Kicsit olyan érzésünk van, mintha ez ki lenne adva feladatként a két rigónak. Természetesen ez nem fordulhat elő a rendkívüli komoly etikai szabályok szerint működő EHF szervezeténél.
A kezdés mindenesetre a papírformának megfelelően megvolt, várjuk a hasonló folytatást.
(Az első kép saját, a második kép a nemzetisport.hu oldalról származik)