Az első félidőt, sőt még a második félidő elejét nézve sem sokan mondták volna, én legalábbis biztos nem, hogy végül ilyen sima Fradi-győzelem lesz a vége ennek a Krim Mercator elleninek. Minden előzetes várakozásom ellenére úgy tűnik ez az FTC tud ennyire összeszedett is lenni, még ha csak időszakosan is (ezt a pár hét kimaradást azért bármelyik csapat megérezné), de nem iszok előre a medve bőrére, ki tudja, már megint mi lesz itt áprilisra…
Azt viszont mindenképp jó látni, hogy a légiósok kapnak játékidőt, és nem csak elvétve, ezt asszem elkönyvelhetjük előrelépésnek. Az első meccs után úgy tűnik Bölknek jót tett ez a kis kényszerpihenő, nagyon bátran válallkozott és igencsak jó meglátásai, megmozdulásai voltak, valamint a játék ritmusát is jól elkapta. Ezzel szemben Klujber nem igazán találta magát és annyira Háfra sem volt meggyőző, bár a neki előkészített helyzetekből, lendületből magabiztosan értékesítette a felkínált lehetőségeket.
Tamádásban így, hogy visszatértek a „megcovidozódott” játékosok, Stollénak kisebb szerep jutott. Mondjuk ezt több szempontból nem is bánom, egyrészt, kétlem, hogy a sérülésének jót tett, hogy hirtelen 60 perces játékos lett, másrészt, bár védekezésben kifejezetten jól teljesít, támadásban a repertoárja még nem az igazi. Gondolok itt a piruettjeire, amitől alapvetően is a falra tudok mászni, hát még így, ha valaki folyton-folyvást azzal akar érvényesülni. (Ide beszúrnék egy kis magyarázatot: nem túl szerencsés bemutatni újra és újra ezt a leforgásos csodát, mivel közben rengeteg időt tölt el úgy a játékos, hogy a védőknek, valamint a kapunak is háttal van, ami lássuk be, támadásnál, a kézilabda sportban annyira nem előnyös, másrészt, rendkívül könnyen elővételezhető, ahogy az már múlt héten is megtörtént néhányszor a Bukarest védői által.)
Behnke is új dimenziót hozhat a Fradi játékába, de védekezésben sokszor éreztem hiányosságot, nem lépett ki időben, behátrált és a beállóval szemben is többször előfordult, hogy nem tudott megfelelően elé helyezkedni, így a labda és az ellenfél közé kerülve. Pedig többen is ütöttek el így labdát, pl. Márton Gréta is, aki fizikálisan meg sem közelíti Behnkét, ugye.
És Malestein sem maradhat ki a sorból. Rengeteg labdát kapott ma (nem értem, ennyiszer hogyan tudott hülyét csinálni a Fradi a Krim védőiből a keresztbe, jobbszélre lőtt hosszú passzokkal), de bele-bele hibázhatott volna többször is. Ehelyett egy szélről megeresztett, rendkívül rossz, de eléggé előnytelen szögből elengedett cundere és egy elkönnyelműsködött ziccere volt, ez meg már ötgólos veeztésnél, 6 perccel a vége előtt történt. Szóval, a korábbi meccseket is figyelembe véve, hasznos-szorgos tagja a csapatnak a holland jobbszélső.
Már részben érintettem a védekezést, de megérdemel még néhány mondatot. Fura kettősség uralkodott ezen a meccsen a Fradi támadásait tekintve is, de a védekezésben még inkább. Volt, hogy nagyon mozgékonyan, időben váltó, besegítő, kilépő, megállító faultokat bemutató védőfalat láttunk, aztán sorozatban behátráló, lemaradó, ki nem lépő és nem faultuló játékosokat. És ami a nagyobb gond, ezeknél a szituációknál középen gyengélkedett leginkább a védelem, amiből sorra jöttek is a ziccerek a Krimtől.
Az oly sokszor emlegetett „tempohandball” is visszatért a bizniszbe. Nagy megkönnyebbülésre annyira nem volt túlontúl erőltetve a dolog, mert az eddigi hiányzók, meg az idősebb játékosok szerintem a hátuk közepére nem kívánják ezt, Szucsánszki kezdi visszanyeregetni a formáját, de azért ő is lihegett rendesen, meghát láttuk az elmúlt két hétben, hogy nem működött rosszul a csapat a lassított játékkal. Másrészt rengeteg hiba csúszik a gépezetbe a fejvesztett rohanás miatt. És arról se feledkezzünk meg, hogy a gyors, hatékony, eredményes lerohanásos és gyorsított játékhoz egy sziklaszilárd védelem is szükségeltetik, amiből adódnak ezek a lehetőségek, meg amik képesek az elpuskázott támadásokból normálisan, időben visszarendeződni. Viszont, most úgy éreztem, hogy a kezdeti furcsaságok után valahogy megtalálta az egyensúlyt a Fradi, hogy mikor, hányszor és mennyire kell erőltetni ezt a dolgot. Ebből született több első- és második hullámos gyors találat, többek között a már fentebb említett Malestein-gólok is.
Nem tudom egészen pontosan, hogy mi történhetett a második félidő kb. 10. percében, az biztos, hogy a Fradi meg tudta tartani huzamosabb ideig az összeszedettebb támadójátékát és védekezését, a Krim pedig folyamat pofonokba szaladt bele, ami idegességhez és elbizonytalanodáshoz vezetett. Meg persze lehet, hogy el is fáradtak a szlovénok. Nagy előnye (és reméljük ez így is marad valóban) a Fradinak, hogy körülbelül két egyformán teljesítő sora van, így jól és bátran lehet forgatni a csapatot.
A következő fordulóban, ami két hét múlva lesz, ismét hazai pályán játszik majd az Elek-alakulat, méghozzá a Bietigheim jön, ami Érden egy szintén teljesíthető (és teljesítendő) feladatnak tűnik.
Képek: ehfcl.eurohandball.com